A híres horvátok toplistája, akik megváltoztatták a történelmet

Bár körülbelül 4 millió lakosával Horvátország nem tartozik a világ élvonalába, és viszonylag kis országnak számít a népessége alapján, Horvátország gazdag történelemmel, több évszázados kulturális hagyománnyal, barátságos emberekkel, világszerte ismert vendégszeretettel és olyan természeti örökséggel büszkélkedhet, amelyet napjainkig ápolnak, mint a gyönyörű tenger, természeti látványosságok és ivóvízkészletek. Ezen kívül lenyűgöző egyének otthona és szülőhazája, akik tudásukkal, találmányaikkal és felfedezéseikkel megváltoztatták a történelem menetét, és hatással voltak az emberiség mindennapjaira, valamint jövőjére. Bármennyire is kataklizmikusnak hangzik, ha nem lettek volna olyan feltalálók és tudósok, mint Nikola Tesla, Ruđer Bošković vagy Faust Vrančić, nehezen tudnánk elképzelni a modern életet.

Sokak számára ismeretlen, de számos világhírű személyiség származik ezekből a vidékekből, tekintve, hogy a múltban jelentős számú horvát emigrált a világ különböző tájaira, legfőképpen Ausztráliába, Délen-Amerikába és az Egyesült Államokba. Ezért nem meglepő, hogy például Marco Polo, a világhírű hajós, felfedező és kereskedő a Korčula szigetéről származik! Sok mai híres színész, énekes és sportoló része a horvát diaszpóra világszerte elterjedt hálózatának, mint például Stipe Miočić, a néhai Mira Furlan, a zeppelin feltalálója, David Schwartz, John Malkovich, Rudy Tomjanovich, Bill Belichick, sőt még a legendás Diego Maradona is!

A horvátokat mint nemzet talán a hazai találmányuk, a nyakkendő teszi a legismertebbé. Ma a középkorú férfiak mindennapi megjelenésének elengedhetetlen része, valaha a horvát katonák divatos kiegészítőjeként szolgált, akik így különböztek meg másoktól. Ezért ezeket a zászlóaljakat nyakkendős zászlóaljaként emlegették, és hagyományuk napjainkig fennmaradt, mivel a horvát kulturális és társadalmi örökség elengedhetetlen részét képezik, valamint Zagreb, Horvátország fővárosának egyik fő látványosságát jelentik.

Tradiciója a nyakkendő viselésének 17. századból származik, amikor is Franciaországba és az Egyesült Királyságba kezdett elterjedni, és a horvát országgyűlés a szimbolikus történelmi jelentősége miatt október 18-át a nyakkendő napjává nyilvánította! Néhány további érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a Vis sziget a második világháború alatt az egyetlen semleges sziget volt, ahová a szövetségesek gondtalanul landolhattak egészen a háború végéig, és a katonai történelem maradványai a városok építészetében és történelmi emlékekben is láthatók, amelyekből Vis bővelkedik! Azonban egy látogatás Horvátország 6 egyedi régiójának egyikébe különleges történet, és időutazás a történelembe, kultúrába és életmódba, amelyet évszázadok óta ápolnak, és generációról generációra adnak tovább.

Mindenki számára, aki nem tudja, itt van a legnevesebb horvátok listája, akikről talán még nem hallott, vagy akikről széles körben ismertek, de a következő bekezdésekben új, eddig nem kutatott részleteket fedezhet fel, amelyek miatt még jobban beleszeret Horvátországba!


TUDÓSOK ÉS FELTALÁLÓK


Nikola Tesla


Talán a legismertebb név, amelyet Horvátországhoz társítanak, és akinek találmányai nélkül nem lehet elképzelni a mai világot, az Nikola Tesla. A Gospić mellett található Smiljanban született, a Lika földrajzi régió városi központjában. Nikola Tesla kicsi gyermekként, egészen az Egyesült Államokba való költözéséig, ahol amerikai állampolgárságot kapott, találmányaival elbűvölte a világot, bemutatva, hogy jóval egy lépéssel a saját generációja előtt jár, és hogy az ő találmányai meg fogják változtatni a világ eddigi felfogását.

Villamosmérnökként és tudósként Tesla elsősorban az váltakozó áram felfedezéséért felelős, amely megkönnyítette az elektromos energia termelésének folyamatát és tömeges felhasználását. Šibenik 1895 óta az első város volt az összes európai város közül, amely Teslának köszönhetően váltakozó áramú rendszerrel rendelkezett, amely az egész várost ellátta, tehát az első város volt a világon közvilágítással! Ő fektette le a mai vezeték nélküli eszközök és kommunikációs rendszerek fejlesztésének alapjait (rádiótechnológia alapjai), míg sok ötlete sajnos befejezetlenül maradt a fiókjában, részben a pénz és támogatás hiánya, részben az idő miatt. Ha nem lett volna Tesla, talán a modern kor legnagyobb találmánya, az internet sem lenne elérhető. Most próbálja elképzelni az életet internet nélkül, és gondoljon újra ennek a feltalálónak és igazi géniuszának a nagyságára.

E nagy feltaláló tiszteletére a mágneses indukció jele az ő nevét viseli, a világ egyik legismertebb autóipari gyártója és innovátora szintén az ő nevét viseli, miközben a polgárok egyaránt dicsérik és ünneplik őt az Egyesült Államokban és Horvátországban, valamint a szomszédos országokban is! Ezen kívül szülőhelye a Smiljani Emlékmúzeum megnyitása után vált az egyik legfontosabb turisztikai látványossággá. Itt egy helyen megismerheti ennek a géniusz figuráját és munkásságát, végigmehet az egész életén, megismerheti összes találmányát, eredményeit és ötleteit, és megértheti azt a nagyságot és örökséget, amelyet Nikola Tesla az egész világnak hagyott örökül! És nagyságát a 700 szabadalom hagyományozása is mutatja, valamint a „20. század feltalálója” becenév!

Ha Smiljanba szándékozik látogatni Gospić mellett, akkor felfedezheti LiKa szépségeit, meglátogathatja a Plitvicei-tavakat, vagy egy órás autózással eljuthat a tengerhez!

 

Ruđer Bošković


Ruđer Bošković az egyik legismertebb tudós, filozófus, csillagász, fizikus és matematikus, aki Dubrovnikból származik. A Dubrovniki Köztársaság büszke öröksége számtalan világhírű személyiséget adott a világnak, akik kétségtelenül hatással voltak a hazai és a világirodalomra, művészetre és tudományra. Ez csupán egy a sok ok közül, amiért Dubrovnik minden évben az egyik legnépszerűbb horvát város a turisták körében!

Ismert volt térképészeti, polgári építési és építkezési területeken végzett munkájáról, amivel a tanulmányai befejezése után foglalkozott. Kutatta, tesztelte, sőt kritikával illette a korabeli Newton-féle termodinamikai törvényeket, tanulmányozta az ókori romokat, az égi testek mozgását, költészetet írt és filozófiai könyveket, amelyeket összekapcsolt a természettudományok törvényeivel, gazdag életművet hagyva hátra, amelyet a mai napig tanulmányoznak.

Leginkább csillagászati teljesítményeiről és az anyag szerkezetének tanulmányozásáról maradt híres. Alapjai és tudományos hozzájárulásai több évszázaddal megelőzték korukat, és megalapozták a legnagyobbak kutatásait, akik utána jöttek, mint például Albert Einstein. Az atom modellje, az erők közös elmélete, a anyag mechanikai mozgása, az égi objektumok mozgására vonatkozó elmélet, az optika törvényei és optikai találmányok, a geofizikai törvények vizsgálata csupán néhány példa Ruđer Bošković nyomára, amely forradalmi újításokat indított el és megalapozta a mai kutatásokat és felfedezéseket.

Ezért az egyik legnevesebb intézet Zágrábban éppen az ő nevét viseli! Itt fiatal tudósok próbálják folytatni a 300 évvel ezelőtt megkezdett hagyományt Ruđer Bošković híres neve nyomán. Ha ellátogat a Ruđer Bošković szülőhelyére, keressen szállást Dubrovnikban és környékén kedvező árakon!


Slavoljub Penkala

 

Az egyik feltaláló és tudós, aki megváltoztatta és modernizálta a körülötte lévő világot, Slavoljub Penkala. Szlovákiában született lengyel, és Zágrábban élt és dolgozott. Között 70 és 80 szabadalmat jegyzett be, amelyek különböző területeket ölelnek fel. A történelemben mint a első forgó toll és töltőtoll feltalálója marad meg, amely modernizálta a korabeli írásmódot világszerte. Emiatt a "penkala" név és származéka szinte minden nyelvben megmaradt.

Ezen kívül Penkala az Horvátország egyik légiközlekedési úttörőjeként is ismert. Részt vett az első horvát kétüléses repülőgép készítésében, és ő volt az első, aki repült Zágráb felett. Feltalálásainak és tudományos munkájának célja a használati érték megteremtése is volt. Szabadalmaztatta a gramofon tűt, termosz flaskát, elemtartót, forgó fogkefét, mosószert, reuma elleni gyógyszert és még sok mást.

Mindezek miatt több céget alapított Horvátország területén, és napjainkban is működik olyan gyár, amely az ő nevét viseli. Az egyik legnagyobb horvát feltaláló, és a zágrábi Mirogoj temető híres fái között nyugszik.


Faust Vrančić


A mai adrenalint és kalandturizmust kedvelők számára a szabadesés elengedhetetlen a felszerelésükben, vagy keresnek ilyen típusú tevékenységet a nyaralásuk során. Érdekes tény, hogy ezt a feltalálást több mint 400 éve hozták létre, és az ő feltalálója Horvátország nevében Faust Vrančić!

Ez az író, tudós és mérnök Šibenikben született és nyugszik, és a reneszánsz egyik kulcsfigurájaként, valamint a 16. és 17. század határvonalának legnagyobb feltalálójaként tartják számon. Fő művében, a Machina Novaeban több mint 56 technikai találmányt, projektet és konstrukciót mutatott be. A siklóernyő mellett bemutatta a feszített hidak ötletét is, amelyet csak 200 évvel később fogadtak el és valósítottak meg.

Emellett a napenergia, a tengeri szennyeződés, a szabadesés elkészítési modellje, amelyet Velencében tesztelt, a drótkötélpálya, szélkerék, hadigépek, erődítmények és még sok más témával foglalkozott.

Továbbá öt nyelv szótárának szerzője, és a horvát változata az első horvát nyomtatott szótár, amely 130 oldalon több mint 5000 szót tartalmaz! Az ő tiszteletére ma Memorijalni centar található Prvić közelében Šibenik, amelyet munkanapokon látogathat, és a környékbeli szállás felejthetetlen nyarat garantál Önnek, tele új élményekkel, tudással és emlékekkel!

MŰVÉSZET ÉS IRODALOM
 

Ivan Meštrović


Ivan Meštrović a világ egyik legismertebb szobrászaként és a 20. század egyik legtermékenyebb művészeként ismert. Szinte ezer szobrot hagyott maga mögött, és annyira lenyűgöző volt, hogy Michelangelóval hasonlították össze.

Otavicából származott, és Splitbe költözött, mivel öntanult szobrász volt. Később Párizsba költözött, ahol világszerte figyelmet és hírnevet szerzett, különösen az 1915-ös londoni kiállítás után. A második világháború után az Egyesült Államokba költözött, ahol a köztársasági elnök személyesen adta át neki az állampolgárságot, és ő lett az első élő művész, aki 1947-ben kiállítást kapott New Yorkban! A Syracuse Egyetemen tanított, ahová a Perzefóné és a Jób szobrai örökségül hagyva díszítik ezt a világszerte elismert intézményt!

Néhány legismertebb műve közé tartozik Grgur Ninsko szobra három horvát városban: Splitben, Varaždinban és Ninben, a Győztes szobra Belgrádban, az Indián szobra Chicagóban, Nikola Tesla szobra Zágrábban, Belgrádban és a Niagarán, a A horvátok története és Josip Juraj Strossmayer szobra Zágrábban. Ennek a zseniális művésznek a gazdag életművét a Meštrović Galériában Splitben és a Meštrović Atelierben Zágrábban tekintheti meg.

A szobrászat mellett Meštrović írással és építészettel is foglalkozott, ezért a modern kor egyik legnagyobb művészének tartják. Róma, London, Párizs, Genf és az Egyesült Államok városaiban dolgozott, így alakja és az általa hátrahagyott művek számos városban megjelennek világszerte, büszkeséget hozva egész Horvátország számára!
 

Ivo Andrić

Az egyik legismertebb és világszerte elismert író a 20. században Ivo Andrić, az 1961. évi Nobel-díj nyertese. Boszniában és Hercegovinában született, de életének nagy részét Zágrábban és Horvátországban töltötte, szülőföldje azonban örök inspirációt jelentett számára, ezért is kapta a világ legnagyobb irodalmi díját!

Az írás mellett Andrić világszerte elismert diplomata is volt, aki missziókat teljesített a Vatikánban, Romániában, Olaszországban és Ausztriában, valamint külügyminiszteri és németországi nagyköveti tisztséget is betöltött. Néhány legismertebb műve a Travnička kronika, Nemiri, Prokleta Avlija, Lica, Zapisi o Goji, és a Most na Drini, amely 1945-ben jelent meg mint alapmű.

Munkáiban Boszniát és Hercegovinát a kultúrák kereszteződésének helyeként ábrázolja, leírja a háborús és háborúközi időszakot, foglalkozik a társadalom nagy szociális feszültségeivel és a kortársak pszichológiai elemzésével. A Nobel-díj összegét Bosznia és Hercegovina irodalmi alapjának újjáépítésére adta, művei pedig a világ legtöbb nyelvére le lettek fordítva!

Branko Lustig

Az irodalom és a művészet világán kívül Horvátország büszkélkedhet számos világszerte elismert színésszel, producerekkel, forgatókönyvírókkal és más „hetedik művészet” munkatársaival. Olyan színészek, mint Rade Šerbedžija és Goran Višnjić világhírűvé váltak, míg olyan színészek, mint Boris Dvornik, Ivo Gregurić, Ivica Vidović, Špiro Guberina és mások a hazai filmművészet legismertebb képviselői.

Azonban a film világában a legnagyobb hatást keltő személy a már elhunyt Branko Lustig. Ez a filmsz producer az egyetlen személy a térségből, aki két Oscar-díjat nyert. Az elsőt a Schindler listája című filmért 1994-ben, a másodikat pedig a Gladiátor című filmért 2001-ben nyerte, amely a filmművészet egyik remekműve.

Az említett filmeken kívül Lustig részt vett olyan filmek produkciójában is, mint az Amerikai gengszter, Hanibal, Pad Crnog Jastreba, Kraljevstvo nebesko és sok más, különböző szerepekben és funkciókban. Ő volt az első személy a film világában, és a második a művészet világában, aki doktori címet kapott a Zágrábi Egyetemen. Megkapta a Trpimir herceg kitüntetést, ő a szülővárosának Osijek tiszteletbeli polgára, a D1 régió legnagyobb városában Horvátországban, valamint a Los Angeles-i Holokauszt Múzeum tiszteletbeli polgára, és munkássága örökké él a hihetetlen filmekben, amelyek ma is lenyűgöznek mindenkit, aki megnézi valamelyik említett blockbuster-t!
 
HORVÁT SPORT

Janica Kostelić

A horvátok gyakran hajlamosak azt állítani magukról, hogy sportos nemzet. Ha figyelembe vesszük a legnagyobb világversenyeken szerzett érmek számát, a csúcs sportolók számát, akik a legjobbak a sportágukban, valamint az új, fiatal tehetségek színvonalát, elmondhatjuk, hogy ez a jelző nem alaptalan.

Az a sportoló, aki ezt a szabályt megerősíti, Janica Kostelić, a legismertebb és leg sikeresebb horvát sportolónő. Testvérével, Ivicával és apjával, Antával alkotják a sporttörténelem legsikeresebb sportcsaládját, Janicát pedig a síelés történetének egyik legjobbjának, ha nem a legjobbnak tartják.

Számos érmet, kicsi és nagy kristálygömböt nyert, és 4 olimpiai aranyéremmel, valamint 2 ezüstéremmel a téli olimpiai játékok legsikeresebb alpesi sízője. 2002-ben 3 arany- és 1 ezüstérmet nyert, valamint további két érmet a 2006-os téli olimpiai játékokon, majd nem sokkal később visszavonult a sporttól. A világkupát 2001, 2003 és 2006 években nyerte meg. Testvére, Ivica sem volt kevésbé sikeres. 4 olimpiai éremmel, egy kicsi és egy nagy kristálygömbbel mondhatjuk, hogy ő is sikeresen feltöltötte győztes vitrinjét.

A Kostelić család igazi pozitív példa a sportági elhivatottságra, a csapatmunkára és a kemény edzésre a legmagasabb célok eléréséhez, valamint bizonyíték arra, hogy semmilyen akadály nem állhat az útjukba a magasságok elérésében, ahogyan ők is beírták Horvátországot a síelés világ térképére!


Blanka Vlašić


Blanka Vlašić az egyik legsikeresebb horvát sportoló, és Sandra Perković mellett a legjobb horvát atlétának számít valaha. Számos díjat és érmet nyert: aranyat a világbajnokságon, a fedettpályás világbajnokságon és a világbajnokságon.

Sikerét két olimpiai éremmel koronázta meg. Az elsőt 2008-ban nyerte, ahol ezüstérmes lett, majd 2016-ban harmadik helyezett. Az eredmény biztosan jobb lett volna, ha sajnos nem hagyja ki a 2012-es olimpiai játékokat sérülés miatt.

Ez a kétszeres világbajnok 2.08 méteres ugrásával a második legjobb eredményt állította fel a sportág történetében. Természetesen ő a nemzeti csúcsdöntő a magasugrásban, és a legjobb atléták közé tartozik, akik valaha versenyeztek, valamint a sportág történetének top 3 magasugrója. Egy hihetetlen év után 2010-ben megkapta a világ legjobb atlétája címet is!

Hasonlóan Janicához, ő is horvát sportcsaládból származik, hiszen édesanyja és édesapja is volt sportoló, míg édesapja, Joško ma az egyik legjobb kondicionáló edzőnek számít, testvére, Nikola pedig a horvát labdarúgás ígéretes fiatal tehetsége, akinek nagy és ígéretes jövő áll előtt.


Goran Ivanišević


Horvátország hosszú teniszhagyományáról és kiváló teniszezőiről ismert, akár egyéni, akár csoportos versenyekben, és többek között Davis Kupa nyertese 2005-ben és 2018-ban, 2016-ban pedig egyszer döntőt is veszített. A férfi és női versenyben egyaránt sikeres, és minden kategóriában legalább egy „nagy négyes” tornát megnyert.

A női versenytörténetében ezt először és eddig egyedül Iva Majoli valósította meg, aki Roland Garros tornáját 1997-ben nyerte meg. Az első férfi, akinek ez sikerült, Goran Ivanišević, aki talán a legszebb sporttörténetet mesélte el 2001-ben. Akkoriban, több mint 30 évesen, sok sérüléssel a vállán és hosszú távú távolmaradással a pályáról, ami miatt a ranglistán a 125. helyre csúszott, sikerült megvalósítania a lehetetlent és megnyernie a legnagyobb tornát – Wimbledont!

Ezzel ő lett a legalacsonyabb rangú győztes e tornán, és az egyetlen teniszező, akinek ez sikerült meghívásos alapon. Wimbledonban a negyedik próbálkozásra győzött, miután háromszor elvesztette a döntőt Agassitól és Samprastól. De 2001-ben végre rátalált a szerencse, és látványos módon elnyerte azt, amire olyan régóta várt és álmodott.

Pályafutása során Goran összesen 21 ATP címet nyert, és egy ideig a világ második legjobbja volt. Két bronzos olimpiai érmet is szerzett – az egyéni és a csapatversenyben a 1992-es barcelonai olimpiai játékokon. Akkor ő volt a zászlóvivő, ami különösen büszkeséggel töltötte el, hiszen ez volt Horvátország első hivatalos megjelenése egy sporteseményen független államként. Edzői és mentori tevékenysége alatt Marin Čilić megnyerte a második nagy négyes tornát, az US Open-t 2014-ben.

Gorannak a csodálatos játékos karrierje mellett gazdag edzői pályafutása is van, Umagban pedig egy olyan csarnok áll, amely az ő nevét viseli, ahol Horvátország egyetlen ATP sorozatú tornáját rendezik. Nemrégiben pedig ő lett az első horvát, akit felvettek a Tenisz Hírességek Csarnokába, mint elismerést minden elért eredményéért a tenisz világában a mai napig!

Horvátország – a feltalálók, sportolók, magas művészet, kultúra és ezeréves történelem földje!

Összeállítva ezt a listát, valóban nagyon nehéz volt néhány névre korlátozódni, és csak ezeknek az említett egyéneknek teret adni, akik a múlt különböző időszakaiban és különböző társadalmi szférákban büszkeségünkre voltak Horvátország, és jobbá tették a világot, mint amilyennek találták. Azonban a lista valóban végtelen, ezért csak néhány olyan teljesítményt fogunk felsorolni, amelyet nem írtunk le ebben a szövegben.

Sumamed, amelyet a PLIVA talált fel, Apaurin Franjo Kajfeža, Kepilah tengeri iránytű és dinamó, wolfram szálas izzó Franjo Hanamannal, vezeték nélküli akkumulátor töltés Marin Soljačićtól, daktiloszkópia, vagyis a DNS-analízis módszere Ivan Vučetićtől, Mp3 lejátszó Tomislav Uzelctől, torpedó Ivan Lupistól, valamint a Maglite zseblámpák és akkumulátorok, mind csak néhány olyan találmány, amelyek nélkül a mai élet elképzelhetetlen, és horvát elmék és kezek művei.

Emellett érdemes megemlíteni, hogy a világhírű tengerész és kereskedő Marco Polo Korčulából származik, a világszerte elismert írók Ivan Gundulić és Marko Marulić horvátok, a kémiai Nobel-díj két példánya érkezett Horvátországba (Prelog és Ružička), valamint az Oscar, amelyet Dušan Vukotić kapott a „Surogat” című legjobb animációs filmért. Marin Getaldić, Nikola Šubić Zrinski, Josip Jelačić, Josip Juraj Strossmayer, Marija Jurić Zagorka, Juraj Julije Klović, Andrija Mohorovičić, Marija Jurić Zagorka, Zlata Bartl, azaz „Teta Vegeta” mind olyan nevek, amelyek felkerülhettek volna erre a listára.

Horvátország valóban sok mindent kínál. A történelem, a kultúra, a művészet, a tudomány, az innovációk, a természettudományi és társadalomtudományi felfedezések terén, valamint a horvát sport, film és zene területén, Horvátországba érkezve nem fogja megbánni, mert gazdagodva távozik a tudással, amely már évszázadok óta ápolt és értékelt a Gyönyörű Hazánkban!