Lumbarda kis halászfaluja Korčula-sziget keleti részén helyezkedik el. A homokos parttal szegélyezett öböl mentén emelkedő dombokon már az illírek is hátrahagyták kulturájuk nyomait. Lumbarda őríz emlékeket a görökög és a római, majd jóval később a velencei uralom idejéből, de megtalálhatók itt mindazok az időtlen műremekek melyeket inspirált.
Lumbarda jól ismert homokos strandjairól és az autentikus szőlőfajtákról melyekből a hírs Grk fehér bor készül.
Lumbarda a Koludrt dombon épült mintegy 2300 évvel ezelőtt mint görög város melynek létezéséről egy ősi felirat tanúskodik: Lumbardska psefizma. Miután a rómaiak elhagyták a területet, és csak egy vidéki birtokot hagytak hátra faragott kőtömbökkel, Lumbarda évszázadokon át lakatlan volt.
Újbóli felvirágzásáról tanúskodnak a Szent Iván és Szent Barbara templomok, melyek a XIII. században épültek. A Velencei Köztársaság uralma során számos további templom épült, a XVII. és XVIII. században pedig a korčulai püspökök és nemesek nyaralóival és villáival egészült ki Lumbarda látképe melyekről ma is könnyen felismerhető. Ezek közül néhány mai is lakott, és művészek inspirációs forrásául szolgál.
Az Adria partján szokatlan módon Lumbarda strandjait selymes homokréteg borítja. A Vela Pržina, Bilin žal és Tatinja strandok a sekély víz miatt nagyon kedveltek a gyermekes családok körében. A kalandokat kedvelők szívesen indulnak felfedező kőrútra a 20 kisebb szigetből álló szigetvilágba, mely egyaránt népszerú a vitorlások és a búvárok körében.
A vörös homokkal borított föld a titka az itteni szőlőültetvényeknek is, melyek az aranyszínű Grk bort adják. Az ízletes borokat fogyassza a tradicionális ünnepségen, a Lumbarajske užancen felszolgált ínyenségek mellé. A nyári fesztivál táncokon és dalokon keresztül mutatja be a helyi népszokásokat, és még homokvár építési képességeiket is kipróbálhatják az érdeklődők.