Egynapos kirándulás Dubrovnikból | A Mljet Nemzeti Park

Nem messze Dubrovniktól, az Adriai-tenger kékjének közepén helyezkedik el a lenyűgöző Mljet-sziget. Mljetről gyakran szuperlatívuszokban beszélnek: ez a legdélibb és legkeletibb nagyobb horvát sziget, északnyugati harmada pedig nemzeti park – a Földközi-tenger legidősebb tengeri parkja, és egyesek szerint a legszebb sziget az Adrián.
Az illírek, az ókori rómaiak és a Dubrovniki Köztársaság gazdag kulturális-történelmi örökséget hagytak Mljetre, ami, a sós tavakkal, a középkori bencés kolostorral és a lenyűgöző természettel együtt, hozzájárult ahhoz, hogy a sziget ezen részét 1960-ban nemzeti parkká nyilvánítsák. Ha nyaralása során Dubrovnikban jár, mindenképp használja ki az alkalmat, hogy egy napot ezen nemzeti park látogatására szánjon.
Ha pedig szeretné meghosszabbítani az ott-tartózkodását, nézze meg privát szállásainkat, és foglalja le apartmanját vagy szobáját Mljeten.


Hogyan juthat el Mljet-szigetére?
Amennyiben Dubrovnikban tartózkodik, Mljetre katamaránnal juthat el, amely Dubrovnikból indul. Pelješacról is elérheti a komppal, amely Papratnóból Sobrába, Mljetre érkezik. Ha pedig Splitben tartózkodik, Mljetet a Split – Brač – Hvar – Korčula – Mljet – Dubrovnik katamaránjárattal érheti el. Nyáron (június - szeptember) közvetlenül is eljuthat Mljetre Korčula szigetéről komppal.
A nemzeti park a sziget északnyugati részén található. Három hivatalos bejárata van, és a belépőjegy ára az évszaktól függ.

A Mljet Nemzeti Park nevezetességei: vad természet és gazdag örökség
A gazdag kulturális-történelmi örökség, valamint szinte érintetlen mediterrán természet (már az ókorban is "zöld szigetként" ismerték) teszik a Mljet Nemzeti Parkot különleges látványossággá.

Kezdjük a park nem hivatalos jelképével, amely a Szent Mária-sziget a Nagy-tó déli oldalán. Itt található a bencés kolostor, amely a távoli 12. századból származik. A bencéseknek köszönhetjük Mljet zöldellő növényzetét, hiszen évszázadokig ők birtokolták ezt a szigetrészt, és rendszeresen erdősítették újra, valamint különféle növényeket ültettek.

Egy ideig Mljetet az ókori rómaiak is uralták. Ne hagyja ki a polačai római palota lenyűgöző maradványainak megtekintését. Ez a palota a harmadik legnagyobb és legjobban megőrzött római emlék a horvát Adria-parton, a Dioklecianus-palota Splitben és a pulai Arena után. A közelben találhatók a római fürdők és egy korakeresztény bazilika maradványai is.

A Mljet Nemzeti Park természeti szépségei közül ki kell emelni néhány különleges természeti jelenséget, amelyek ritkán találhatók máshol. Ilyen például a sós tavak rendszere, azaz a Nagy-tó és a Kis-tó. Természetesen nem valódi tavakról van szó. Az a helyzet, hogy a tenger egy keskeny csatornán keresztül hatol be a szárazföldre, így hozva létre ezeket a tavakat. Itt megmártózhat, míg a Kis-tóban még a hidegebb hónapokban is úszhat, tekintettel a tenger magas hőmérsékletére.
Elbűvölő látványt nyújt a park déli partján található Zakamenica geomorfológiai lelőhely, amely amfiteátrum alakú. Ez az egyedülálló jelenség a hullámok sziklákat formáló erejének köszönhető.

Mit tehet a Mljet Nemzeti Parkban?
A Mljet Nemzeti Park tökéletes hely a felfedezésre, akár gyalogosan, kerékpárral, búvárkodással vagy kajakozással és csónakázással, azonban gépjárművel nem, mivel a park területén tilos autóval közlekedni.

Béreljen kerékpárt Pomenában vagy Polačában, és fedezze fel a Nagy-tó és a Kis-tó körüli természetet; másszon fel a Montekuc kilátóhoz, és élvezze a látványos kilátást Mljetre és a közeli szigetekre; béreljen kajakot, és próbálja meg felfedezni a Mljet sziget buja zöldjében rejtőző barlangokat; míg a fürdőzés szerelmesei akár a hidegebb hónapokban is megmártózhatnak a meleg tavakban.

Utazási tipp: Odüsszeusz-barlang
A sziget azon része, amely nem tartozik a parkhoz, szintén megéri a figyelmet. Javasoljuk az úgynevezett Odüsszeusz-barlang megtekintését, amely valójában egy karsztos üreg, amelynek a mennyezete leszakadt. A legenda szerint ezen a helyen élt hét éven át Odüsszeusz a nimfa Kalüpszóval, és sóvárgott otthona és felesége, Penelopé után. Az alacsony mennyezet miatt az Odüsszeusz-barlang csak akkor tekinthető meg csónakkal, ha nem fúj a szél.