A nyári szezonban sokan szeretnék minél gyorsabban eljutni a kívánt úti célhoz, hogy több idő maradjon a tervezett tevékenységekre. Ezért Horvátország autópályái a leggyakoribb választás a személygépkocsival utazó turisták körében. Az autópályán való utazás időt takaríthat meg, ugyanakkor elég monoton is lehet, mivel a pihenőhelyeken kívül nem sok látnivaló van, ami lekötné a figyelmet. Ha Ön az autóvezetés élvezetét kereső utazók közé tartozik, érdemes megfontolnia, hogy a következő útján „letérjen” a megszokott útról, és válasszon egy másik utat, amely végül a kívánt úti célhoz vezet. A „régi utak”, ahogyan népszerűen nevezik őket, más lehetőségeket és új alkalmakat kínálnak. Horvátország régi útjai számos rejtett helyre vezetnek, ahol felejthetetlen panorámás kilátásban gyönyörködhet, és érdekes városokhoz vagy látnivalókhoz is eljuthat, amelyek még az internetes útikalauzokban sincsenek feltüntetve. Az autózás nyújtotta rugalmasságnak köszönhetően szabadon megállhat, és felfedezheti minden olyan zugot, amely érdekesnek tűnik. Horvátország történelmi útjai egészen más utazásra viszik Önt, amely új élményeket kínál, amit már az első kilométerek után megtapasztalhat.
Adriai főút
Bizonyára az egyik legismertebb út Horvátországban, amely lenyűgözte a híres hármast a jól ismert autós műsorból, a The Grand Tourból. Ha az utazási tervében több pihenőhely szerepel, ez az út ideális az Ön számára. A legjobb az egészben, hogy az egész utazás során gyönyörű kilátás nyílik az Adriai-tengerre. Ez a parti út Triesztől Ulcinjig terjed, és legnagyobb része, körülbelül 818 km, éppen Horvátország területén található. Érdekes, hogy az út nagy részét olyan nyomvonalak követik, amelyeket már a Római Birodalom idején építettek. A fő célja a főútnak a Horvátország déli és északi részének összekapcsolása volt, és az autópálya megépítésével egyre nagyobb turisztikai jelentőséggel bír. Az Adriai magistrála számos nemzeti parkhoz és természetvédelmi területhez eljuttathat, lehetővé téve a világ legszebb tengerpartjainak kellemes felfedezését. Az Adriai magistrálán a horvátországi felfedezések lehetőségei határtalanok.
Karolinska cesta
A Via Carolina Augusta, ismertebb nevén Karolinská út, a 18. században épült, és különlegessége, hogy ez volt az első „igazi” út, amely összekötötte a pannon és az adriai területet Horvátországban. Nevét III. Károly Habsburg császárról kapta. Eredeti célja az volt, hogy összekösse Karlovacot a korabeli hadikikötővel, Bakrom, de ma már inkább a kalandvágyó turisták útvonala. Mivel hegyi területeken halad át, meglehetősen meredek és kanyargós. Ennek ellenére nem annyira forgalmas, ami nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy csodálatos kilátásban gyönyörködjön a Gorski kotar és a Velebit-hegység tájaira.
Lujzijanska cesta
A Karolinska út idővel meglehetősen meredeknek és bonyolultnak bizonyult az áruk szállításához, ezért 1811-ben alternatívaként megépítették a Lujzijanska utat. Az akkori időszak egyik technológiai csodája, amely Karlovcot köti össze Rijekával, a Marija Lujza, az Osztrák-Magyar Birodalom II. Ferenc császárának lánya után kapta a nevét. A Zagreb és Rijeka között haladó autópálya megépítése miatt ez a szakasz fokozatosan feledésbe merült, de a turizmusnak köszönhetően ismét jelentőséggel bír. Ha ezen az úton dönt, amit igazán lenyűgözőnek talál majd, azok a számos kis település, amelyek a szakasz építése során alakultak ki. Ha családdal utazik, semmiképpen ne hagyja ki a sok kilátó vagy pihenőhely egyikének meglátogatását, amelyek ideálisak piknikre.
Majstorska cesta
A legjobb módja Dalmáciába jutásnak. Így lehetne legjobban leírni ezt az utat. Nevezetesen a Zadar északi részével való jobb összeköttetés érdekében „rövidítésként” építették. A nehezen megközelíthető hegyi terep miatt az építkezés nagy kihívást jelentett. Josip Kajetan Knežić mérnök kitartásának köszönhetően az utat 1832-ben adták át. Ez a mérnöki remekmű egyenlőképpen látványos élményt nyújt, mivel az útról csodálatos panorámás kilátásban gyönyörködhet, amelyet érdemes megörökíteni fényképezőgéppel.
Jozefinska cesta
Még egy út, amely a négy folyó városából, Karlovacból indul, és összeköti a Primorsko-goranska megyében található Senjjel. A legenda szerint az utat azért építették, mert a korábbi császár, II. József első kézből tapasztalta meg Senj és a horvát kontinentális rész közötti gyenge összeköttetést, amikor Kapele területén utazva leesett a lóról. Önnek nem kell félnie attól, hogy hasonló esemény történik, sőt, bár az út régi, a vezetés kellemes lesz, és Karlovacról a Lika zöld vidékeire juthat el, így megtudhatja, miért kapta a „Horvátország zöld szíve” becenevet. Az út végén, pontosabban Senjben rövid időre megállhat, hogy megtekintse a legfontosabb történelmi látnivalókat, vagy hogy megmártózzon a tiszta tengerben.
Rudolfina
Az utat, amelyet népszerűen elfeledettnek neveznek, az a célja, hogy összekösse a tengerparti részt a kontinentális területekkel. Ha igazán a természet szerelmese vagy, érdemes ezen az „elfeledett úton” elindulni. Az út ritkán lakott területen halad, amelyet számos erdő és sok más természeti szépség díszít. Tökéletes alkalom egy kellemes autóútra, néhány megállással, hogy friss levegőt szívhasson, és közelebbről megcsodálhassa az útfelbontás egyik sok csodáját. Vigyázzon vezetés közben, mert gyakran találkozhat lovakkal vagy vadállatokkal.