Mese a Bura-ról

A Bura legjavát Pag szigetén akár meg is ízlelheti. A pagi sajt és bárányhús hírneve messze földön híres. A Bura szél a Velebit hegységtől süvítve kiírtotta a sziget növényvilágát, azonban cserébe telehintette azt sóval. Éppen ezért a szigeten élő állatok ízének különleges világa méltán hírdeti a Bura nagyságát.

Senj-ben élő helyiek büszkék a Burára, olyannyira, hogy új jelzővel is elláták: senjska. A többi turisztikai látnivalóval egyidejűleg Senj büszkén hangoztatja mottóját: Bura dozivljaja (A Bura tapasztalat).
A spliti és makarskai lakosok három Burára számítának márciusban, hogy azok továbbhaladtával végre el kezdhessék élvezni a melegebb napokat.

A Bura keletkezése két féle levegőáramlat találkozásához kötődik. Az egyik a hideg levegő amely a meredek hegyi sziklákról ereszkedik alá, a másik a meleg tengerparti szellő amely lassan hömölyög az Adria partjainál. Habár ezt a néha orkán erejű szelet általában a meteorológusok emlegetik, amikor figyelmeztetik a sofőröket illetve a tengerészeket a rossz időjárási viszonyokra, azonban a Burát a költészek is megörökítették műveikben.

Az egyik történet szerint amely a 16.században a horvát író Petar Zoranci tollából született, Bura egy gyönyörű ámbár gonosz fiatal lány volt, akit a tündérek megbüntettek arroganciája és nagyképűsége miatt. Ezért a Bura vadul és dühösen száguld a hegyekgerinceken, szeszélyesen söpör végig a tengerpartokon, hogy később egyik pillanatról a másikra olyan hírtelen tünjön el, mint amilyen hirtelen érkezett.